Liana

Ma elkészült egy két tavaszi kép. Ilyen témában lesz még jópár hozzászólásom, mivel jól akarom megcsinálni a házimat :))) Még úgy érzem ezek még nem az igaziak. A modellem, Liana, nagyon ügyes volt, csak a fotóssal vannak még problémák :) Még mindig nem tudom mi legyen a korszakalkotó ötletem, ami a tavaszt szimbolizálja...

Spring

Nagy gondban vagyok. A fotóklubba, ahova járok újabb HF van. A címe: Tavasz. Na jó kis cím, főleg, hogy ugye elég aktuális, de elég tág a fogalom.és ugye az ember mindig valami nagy dobást szeretne vinni magával.

Ötletek vannak dögivel, de valahogy a megvalósítással vannak problémák. Nem fotósilag (na ide mi a helyes szó?:)))), hanem idoőhiányban, és helyhiányban szenvedek. Egyik képemhez kellene egy rét. Magyarországon nem lenne ezzel gond, merthogy a közvetlen közelünkbe úgy kb 3 szebbnél szebb virágokkal tarkított rétet ismerek, de akárkit kérdeztem itt ebben a témában, senki nem tudta nekem a választ. Mondom OK, akkor kölcsönkérem Pirosék lányát (gyönyörű kiscsaj). El is mondtam nekik tervemet, miszerint L-nek fel kellene másznia egy fára, én meg a megfelelő pozítúrát felvéve lefényképezném. Bele is mentek, mire Z a család férfi tagja azt mondta, hogy jaaaaj ne fáradjak, lefényképezi nekem a leányzót, és elküldi e-mailben :)))))) hihi Piros halkan megjegyezte neki, hogy szerinte ezt inkább én szeretném elkövetni))))) Na de eddig még nem tudtunk alkalmat keriteni erre az eseményre sem. De most már valamit alkotnom kell, mert a fák elhagyják virágukat lassan, ha már rétem nincsen. Bár ez a rétes projekt nagyon tuti lenne, vagyis a fejemben nagyon jól néz ki :))) Persze a terv és a megvalósítás nem biztos, hogy minden esetben fedik egymást :)

A tavasz projekthez, ha valakinek van jó ötlete szívesen fogadom :))))

a little sun

Egy hirtelen ötletből adódóan arra gondoltam, mi lenne ha a nappal szemben fényképeznék. Persze túlexponált lesz a kép, és túl világos, de azért szoktak ilyet csinálni a profik, és jól  is szokott kinézni.

Szóval, szokásos játszóterezésünk után kisfiam úgy gondolta, ő még szívesen kimenne a kertbe is, mert még nem homokozott eleget, és még mindig szép idő van, és süt a nap, meg amúgy is nem kell neki semmit sem megmagyaráznia, mert ő úgyis azt csinál, amit csak akar. Na szóval kimentünk a kertbe, engedtem a követelődzésének, és hogy ne unatkozzak :) megfogtam a fotóaparátust, és elkezdtem fényképezni a kb 10 milliomodik képet a kertről. Na de ne legyen ez már annyira unalmas, és a nap amúgy is csodásan sütött át a fák között, ezért gyorsan megörökítettem azt. Ja meg kisfiamat, ahogy rámmászik:) ismételten elősegítve és megkönnyítve munkámat, merthogy a földön fekve készültek a fotók :)))))))

Just a Bag

Ahogy a cím is mutatja semmi külnöset nem jelent, csak egy  táska, vagy mégis... :)Legközelebb, majd én is odaülök :)

It's all about the sandbox

Amikor kimegyünk a játszóra előbb vagy utóbb a srácok kikötnek a homokozóba. Aminek mi nagyon örülünk egy részről, mert legalább csönd van kb 2 másodpercig, amíg nem kezdenek el veszekedni arról, hogy az a bizonyos homokozólapát - amiből 20 van a homokozóban - de az a BIZONYOS, épp kié legyen . Másrészről meg bosszúsak vagyunk, mert a "Georgia clay", azaz az itteni jó kis piros agyagos földes homok, semmiből sem jön ki. Tehát, ha véletlenül elfelejtettük vagy éppen nem volt módunk átöltöztetni a csimotát... na akkor tuti az a ruha, már "játszótéri" innentől kezdve, lehet az a legkedvesebb is számunkra, mert az szép vörös foltos lesz, bármit teszünk is rá. Zokniból már meg sem próbáljuk kiszedni :))))
A gyerekről, meg úgyis lekopik:)))) tavasztól őszig piros a gyermekem lába, és keze, körméről nem is beszélek:)))))

magna

"S ha nem marad más utánam
Csak partra vetett hordalék
Kertembe gyűljetek, és ott szórjátok szét
Növesszen egy fát, újabb életeken át
Majd engem éreztek, mikor ontja illatát"

P.S.: Pirosnak

Best friend

Gondoltam írok egy posztot arról az emberről, aki az egyik legmeghatározóbb személy az életemben. Fontos minden szempontból. Ha döntenem vagy választanom kell, ha véleményre van szükségem vagy éppen kritikára. Én kis balga ezt a tényt - mármint, hogy szeretnék írni egy posztot róla - közöltem vele. Bárcsak ne tettem volna :))), merthogy jött a "jobbnál jobb" éééééédes ötleteivel. Ő melyik képet szeretné, a képekkel mit csináljak. Színt, stílust, méretet, textúrát határozott meg, ezáltal is "szabad" kezet adva nekem, persze minden közlése után közölte, hogy de te tudod... :))))) A végére már olyan szintre fajult a dolog, hogy azt is megmondta, mi legyen a következő bejegyzésem :)) IMÁDOM :))) De ha eddig nem jött volna rá valaki, hogy ki is lenne ő :), akkor elárulom. Igen ő az Ildiko Acosta Chaves személyesen :) Az is előfordulhat, hogy az eredetileg feltett képek változni fognak :) mert neki a másik jobba tetszett. Semmi sem lehetetlen :)

Ezt azért még leírom, csak és kizárolag azért, hogy tükrözzem mit szeretek benne igazán. Következő TIPIKUS párbeszéd zajlik le köztünk nap, mint nap:

Én: Kérsz valamit? (mivel nálunk vagyunk, gondoltam jóóóó háziasszonyhoz mértan megkérdem :))))
Ildi: Nem
Én: Kis bort? tuti nem?
Ildi: Najó egy kis bort.  - kis csönd -  meg valami édesed nincs?
Én: De van. (és sorolom a spájzban levő édességeket, nem kicsi a lista)
Ildi: Valami sósad nincs inkább?
Én: ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHHH de van az is  - már emelem a hangom, és szintén mondom a sósakat, de ugye ő nem kért semmit :)
Ildi: X nincsen?:)))))
Én: Na az nincs épp, de helyette van ezer más :)))))
Ildi: Azokat nem kívánom.
Én: áááááááááááááááááááááááhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh, Szúúúúúszááááááááááááááááááááááááááááááááá
IMÁDOM :))) de komolyan:)))))

Stairs

 feküdt a lépcsőn, pont passzol hosszúságilag :) Mondtam neki, várj, maradj ott (annak az esélye, hogy tényleg ott is marad az esetek nagy többségében egyenlő a nullával), de csodával határos módon maradt. Hoztam a hugit, meg a kamerát. :))) Hugit felfektettem a fölötte lévő lépcsőre, mondom ha gurul, puhára esik :))))) és közben fél kézzel fogtam, másikban a fémyképező. Elég érdekes pozitúrában kellett fénképeznem, de végül is sikerült. Első képen nem nagyon volt meg a fókusz, elveszett, valahol félúton, de aztán megtaláltam. Mire ez megtörtént, kisfiam kámfort játszott, eddig tartott a türelme irányomban :))))

Action shot

A mozgás szemléltetése igen nehéz. Márpedig azért, mert rendszerint egy lehetőség van. Persze a profiknak semmi sem nehéz, de én küzdök vele rendesen. Millió képből egy HA sikerül. Nem nagy titkot árulok el, ha elmondom, hogy csináltam ezt a képet. A záridőt állítottam be jóóó magasra. Na igen, de el kell találni aztapontot, aztapontot... Amikor nem lesz az egész kép teljesen homályos, és túlexponált, ahol fókuszban van az alany, és a körülötte lévő dolgok homályosak. Ha azt akarjuk, hogy minden éles legyen a mozgás következtében, akkor a záridőt nagyon alacsonyra kell tenni, ha jók a fényviszonyok, egy jó napos délutánon a lehető legkisebb záridő működhet. Azonban nem ez volt a célom, mivel nem akartam lefagyasztani a pillanatot hanem mozgásban akartam tartani.

Crow

Nem tudom ki hogy van ezzel, de nekem az egyik kedvenc filmem volt anno. Nagyon bejött, és most jöhet a depressziós, és öngyilkos jelöltek előnyben kritikák... akkor is tetszett. Sőt, nagy hatással volt rám gimis éveimben.

Egyik játszótéren többedükkel is találkozunk hétről hétre, és a gyerekek szeretnek velük "játszani":)))) Kisfiam rohan feléjük, közben ordítja, hogy KÁRKÁR a szerencsétlenje, meg repül, ahogyan csak tud :) Minap nagy elhatározásra jutottam, le kellene fényképezni őket, ahogyan éppen sütkéreznek a napon, vagy épp repülnek önfeledten. Próbáltam egyre közelebb sonfordálni hozzájuk, de édes drága "segítőm" alias Balint, ismételten rohanva szalad feléjük nagy ordítozás közepette, ezzel is megkönnyítve dolgomat :)))))) Fényképezés közben arra gondoltam, mennyire unalmas lenne ez a pillanat, ha egyedül lennék :)))))) Úgyhogy beletelt pár órába, amíg ezek a képek elkészültek :)))))

Spring

Itt a tavasz! Nyílnak a virágok. Rosszalkodnak a gyerekek. Még csak pár virág nyílik, de már most lehet látni, hogy napok kérdése, és virágba borul az egész udvar

.

Real Emotions

Egy hat hós különböző érzelmei címet is kaphatta volna ez a bejegyzés. Kislányom az érzelmek teljes skáláját tudja produkálni - na melyik baba nem :). Gondoltam bemutatom őket képekben. Alig hat hónapja jött a világra, de akarat már most van, és még mi lesz a közel és távol jövőben... Bele sem merek gondolni.:)

Vannak itt fokozatok kérem:

Google - the best of the best

A kedvenc oldalom a google.com. Aki magyarul látogatja, ajánlom neki az amerikai verziót, a különböző ünnepekre a kedves grafikus munkatársak szebbnél szebb grafikákat készítenek . Minden reggel azzal kezdem, hogy megnézem, épp mit találtak ki. HIHETETLEN logók garmada, jobbnál jobb grafikák. Minden ünnepre mást találnak ki. Mindenkinek tudom ajánlani :)

Mai - piday:

Egy őszinte vélemeny - köszönöm Piros

Az előző posztomat véleményezte egy kedves ismerősöm. Annyira őszinte lett, hogy meg kell osztanom. Már csak azért is, hogy szem előtt tartsam a jövőre nézve:) Véletlenül se szálljak el egy pillanatra se :) nem mintha ez előfordult volna csak egy percre is. Köszömöm Piros, azért én ennek ellenére is szeretlek :)

"Már ne haragudj, de órakon át regélni arról, hogy hogyan kell(ene) esőben fényképezni aztán kimenni abban a 10 percben amikor NEM esik.... (Nem erre mondják, hogy bort prédikál de vizet iszik?!, ja nem nem vizet prédikál és ....)

Tetszettek a fadarabok meg a lépcső.

 Az a két fekete-fehér meg tuti első díjas lenne az öngyilkosságra hajlók éves kiállításán. Rögtön felhasználnák új tagok toborzására. Nagyon hatásos, különösen így ezzel a fekete háttérrel..."

rain, rain and more rain

Most is esik! Amúgy nincs hideg, de ebben az esőben nem túl jó kimenni a picúrokkal. Fényképezni, meg szinte lehetetlen. Bár olvastam több megoldást arra nézve, hogyan óvjuk meg fényképezőnket az esőtől:

1. Esőkabátot vegyünk fel, ne esernyőt tartsunk a fejünk fölött, így biztosabban fogjuk a fényképezőt.  - nem röhögni, ez egy angol nyelvű oldalon olvastam, először azt hittem rosszul látok :)))
2. A fényképező fölé tartsunk egy zacskót, ami teljesen takarja a gépet, mivel a fényképező nem bírja a vizet.
3. Vigyünk magunkkal tartalék zacskót, szükség esetére - most sem röhögni, én itt már sikítottam :)
4. Vízálló bakancsot, vagy csizmát húzzunk a lábunkra - földön fetrengtem :)
5. Ezeken kívül nagyon sok olyan ötlet volt, amire jó odafigyleni, pl hogy figyeljük a formákra, mintákra, színekre. Minden megváltozik az eső hatására. Ami igaz is, és jó lenne egyszer egy bakancsos esőkabátos, fényképezőgépmegóvós útra indulni egyedül, egy macro lencsével. Sajnos az én lencsém nem alkalmas a túl közeli tárgyak fotózására, így egy tisztes távon belül nem tudok fényképezni.
6. A fények ilyenkor nagyon érdekes hatást keltenek főleg, ha egy kis köd is bejön a képbe az eső mellé.
7. Nincsenek durva fényviszonyok, durva árnyékok.
8. Kerüljük a vaku használatát, inkább növeljük az ISO-t, és állítsuk be  White Balance-t (talán fehér egyensúly, sajnos nem tudom mit használnak rá magyarul). Az ISO és a WB beállítás két alapvető a fotózásban, hasznos megtartani ezt a tanácsot, minden körülmény között.

Sajna kettő kölkével ez a LEHETETLEN kategória. Mivel nem bírtam ki így sem fényképezés nélkül, és nem akartam jönni még több gyerekes képpel (fogok még az tuti :)), úgy gondoltam, hogy kimegyek gyorsan a kertbe, magamhoz veszem a bébi őrt, és amíg alszanak, addig gyors fényképezek egy kicsit. Szerencsére volt úgy 10 perc esőmentes időszak :))))) Nem mondom, hogy teljesen elégedett vagyok az eredménnyel, de most sajna nem futotta többre.

P.S.: Őszintén kifogytam egy kicsit a témából, valószínűleg az időjárás is az oka. Úgyhogy, ha valakinek van ötlete szívesen fogadom :)))))

Lower and Higher

Egy nagyon jó fotós könyvet olvasok. A címe: Photographing your family Joel Sartore-tól. Nem tudom, hogy Magyarországon is megjelent-e, de ha igen, mindenféleképpen ajánlom. Épp azt taglalja az író, hogy más szemszögből, ugyanaz a témájú kép teljesen más hatást ad. A szem magasság unalmas. Guggoljunk le, vagy feküdjünk le a földre. Álljunk fel egy székre vagy ágyra. Elképesztő mekkora lesz a különbség. Fényképezzünk föntről le, vagy lentről fel. Egy kis változtatás a nézeten, teljesen más perspektívát ad.Fényképezzünk vízszintes helyett fügőlegesen, ha a kompozíció úgy kívánja. Fényképezzünk különböző testrészeket, koncentráljunk egy dologra, aztán távolodjunk el kicsit, megmutatva az egészet. Legjobb gyakorlási alanyom, a kislányom. Bálinttal ellentétben ő még nem mobil, így gyakorlatilag azt csinálok vele, amit csak akarok :))))) Najó, ez nem teljesen így van, de sokkal könnyebb dolgom van vele... még:) Úgyhogy gyorsan ölembe is vettem a csemetét, és elkezdtem kattogtatni. Nem volt annyira könnyű vele sem, mert a fényképezőgép pántja nagyon izgalmas egy 6 hós számára, nem beszélve az objektív összenyálazásáról, megfogdosásáról :) így folyamatosan megrántotta kicsit a kamerát :)))) Dehát milyen unalmas is lenne úgy fényképezni, hogy nincsnek akadályozó tényezők, és nem kellene percenként törölgetni az objektívet.:)