It's all about the sandbox

Amikor kimegyünk a játszóra előbb vagy utóbb a srácok kikötnek a homokozóba. Aminek mi nagyon örülünk egy részről, mert legalább csönd van kb 2 másodpercig, amíg nem kezdenek el veszekedni arról, hogy az a bizonyos homokozólapát - amiből 20 van a homokozóban - de az a BIZONYOS, épp kié legyen . Másrészről meg bosszúsak vagyunk, mert a "Georgia clay", azaz az itteni jó kis piros agyagos földes homok, semmiből sem jön ki. Tehát, ha véletlenül elfelejtettük vagy éppen nem volt módunk átöltöztetni a csimotát... na akkor tuti az a ruha, már "játszótéri" innentől kezdve, lehet az a legkedvesebb is számunkra, mert az szép vörös foltos lesz, bármit teszünk is rá. Zokniból már meg sem próbáljuk kiszedni :))))
A gyerekről, meg úgyis lekopik:)))) tavasztól őszig piros a gyermekem lába, és keze, körméről nem is beszélek:)))))